2011. március 3., csütörtök

nájlonhajó*

Ígértem, hogy dicsekszem majd a saját kezeimmel készített cuccokkal. Gondolkodtam is, mivel lehetne. Például csináltam szellemes fülbevalót (meg szövegkiemelőset is) a Királylány születésnapjára, de azt meg nem fényképeztem le, mert először úgy akartam, hogy látszódjon, hogy világít a sötétben (a szellemes fülbevaló, nem a Királylány), aztán meg teljesen elfelejtettem. Azt csináltam legutóbb. Gyurmából. Dicsekedhetnék azzal is, hogy sütöttem muffint is, már másodjára, és fain lett. Mondjuk, valljuk be, pont ilyen kezdő, kétbalkezes "konyhatündéreknek" találták ki a mufflonsütést. Semmit nem kell csinálni, csak összekeverni ezt-azt egy edényben, aztán meg a formákba kanalazni a sűrű löttyöt. A képen láthatók csokis-narancsos muffinok (meg a színes szilikonformák, meg az első saját tepsim, meg az árnyékom). Ezt pont úgy kell csinálni, mint az almás-fahéjasat, csak nem kell bele tenni almát és fahéjat, hanem inkább csokit meg narancsot. 
Na, de a legutóbbi szuperjó, amit sikerült saját kezűleg létrehoznom, az a nájlonhajóroncs

Hozzávalók:
  • szendvicssütő
  • műanyag ételhordó
Helyezzük az ételhordót a nyitott szendvicssütőre. A fagyasztó helyett véletlenül a szendvicssütőt helyezzük áram alá. 
Pár perc múlva, ha felfigyeltünk az égett műanyag szagára, húzzuk ki a szendvicssütőt a konnektorból, és hajítsuk a kukába a szétolvadt ételhordót. Ha kihűlt, szedjük le a szendvicssütőre olvadt műanyagot, és röhögjünk kicsit, milyen fain lett.



* style by Szamanta

2 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés
  2. jupííí! hírös vagyok, megint!

    VálaszTörlés