2011. március 31., csütörtök

Pease-ék, nemá

Kitörő örömmel vettem ki a könyvtárból Pease-ék Miért nem képesek többfelé figyelni a férfiak, és miért nem tudnak eligazodni a térképen a nők? címezetű könyvét. Valamiért arra számítottam, hogy nevetni is fogok, meg még válaszokat is kapok olyan kérdésekre, amelyekre eddig nem. Én már csak ilyen telhetetlen vagyok.
Pease-ék könyve eleinte még vicces és érdekes is volt (bravó!), de amikor a 123. oldalon még mindig ugyanott tartottunk (vagyis, hogy miért nem képesek többfelé figyelni a férfiak, és miért nem tudnak eligazodni a térképen a nők) akkor, be kell vallanom, kissé unatkozni kezdtem. Annyira, hogy több napra le is tettem a könyvet. Persze aztán muszáj volt újra kézbe venni, mert ilyet nem illik csinálni (többnyire). Viszont többé nem volt kedvem hozzá.
Pease-ék csak sztereotípiákkal jönnek, amiket bárki meg tud fogalmazni, ráadásul sokszor nincs igazuk. És ahhoz, hogy ezt bárki észrevegye, nincs szüksége kutatások eredményeire.
A legjobban az zavar, hogy azokat a női vonásokat, ami valószínűleg minden nőben felfedezhető, azokat a férfi tulajdonságokat, amely az összes férfiban feltűnik, úgy ábrázolják, mintha csak ezek léteznének. A felszínen szántogatnak. Mintha a férfi olyan egyszerű lenne, mint egy egyenes vonal, a nő meg csak annyira bonyolult, mint egy hullámos.
A másik pedig, hogy az szűrhető le a szavaikból: a nevelésnek a genetika mellett semmilyen szerepe nincsen a személyiség kialakulásában. Hogy egy hímnemű leélheti sikeres férfiként az életét úgy, hogy kamaszkoráig lányként nevelték. (Itt már hörögtem.)

- 3 csillagot adok. Nem ajánlom az égvilágon senkinek se.
Bruno Bozzetto animációját viszont de. Ugyanannyit tudunk meg (értsd: semmi újat), viszont nevetni is fogunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése