2011. október 28., péntek

a fodrászokról

Különben meg elég felemelő érzés az, hogy nyugodtan pihentetheted a szemed a fodrásznál (kivéve, mikor szól, hogy állj fel, meg csinálj öt felülést kicsit szárítsd a hajad, amíg összesöpri, amitől megszabadított), és élvezheted a szálldosó illatokat, mert tudod, hogy semmi szörnyűségre nem kell ráhökkenned a végén*. 

Mint 2010-ben, egy júliusi napon.



* ugyanis "szekkszi vagyok, szekkszi"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése